Önkéntesség és kaláka

Kaláka szabályosan?

 Úgy gondoltuk, esetleg van akit érdekel, hogyan lehet teljesen szabályosan kalákázni. Vagy legalábbis, hogy nálunk ez hogy működik.

 Kiindulásként mi az Energia és Környezet Alapítvány (EKA) tájékoztatóját vettük alapul, akik már előttünk összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

 A tájékoztató kiemeli, hogy legkönnyebben járható szabályos út, ha közérdekű önkéntes tevékenységként lehet felcímkézni a kalákában végzett munkát. A hatóságok ezt méltányolják leginkább. Ebben az esetben egy civil szervezetnek (nem feltétlen közhasznú, de legalább közösségi célokért munkálkodó) kell állnia a program mögött, mint önkéntes fogadó szervezet. Esetünkben volt is ilyen háttérszervezet: a Magyar Szalmaépítők Egyesülete, így nem is volt értelme más megoldáson töprengeni.

A kalákákon környezettudatos építési technológiákkal kísérletezünk és ezek oktatkásán, elterjesztésén, népszerűsítésén fáradozunk tehát nem volt gond a regisztrációs űrlapon megmagyarázni mitől közérdekű a tevékenységünk.

 Ahhoz azonban, hogy az Egyesület önkéntes fogadószervezetként működjön, előbb be kellett jelentkeznie egy nyilvántartásba az Emberi Erőforrások Minisztériumának beadott formanyomtatványon (link a mintához). Csak ezután köthetett szerződést(link a mintához) önkéntesekkel, vagyis a kalákázókkal (vigyázat, vannak kötelező elemek a szerződésben! Ezek az önkéntes törvényben vannak leírva). Szükség volt még arra is, hogy mi, mint a rendezvények házigazdái megállapodást kössünk az Egyesülettel, hogy beengedjük a helyszínre. A papírmunka az EKÁ-s tájékoztató szerint nagyjából ennyi. Ezeket a szerződéseket meg kell őrizni, és a kalákázókról nyilvántartást vezetni, több évre visszamenőleg, ami a fogadószervezet dolga.

 Egy kis csavart azért okozott, hogy nálunk önkéntes tevékenységként építési engedély köteles tevékenységről van szó... És mivel nem gondoltuk, hogy az önkéntes törvény mentesít minket az egyéb építési jogszabályokban leírtak alól (erről szó sincs), A kivitelező is megállapodott az egyesülettel, hogy megengedi az önkéntesek önkénteskedését, kikötve, hogy a szakmunkát csak jogosult szakember végezheti, a munka a kivitelező felelős műszaki vezetőjének irányítása szerint történik, és az építési naplót a kivitelező vezeti. Ezt mintegy alvállalkozói szerződés helyett lehet értelmezni.

Végülis mindenki írásban megállapodott mindenkivel mindenről. Nem vagyok benne biztos, hogy egy hatósági személy nem tudna belekötni, de az igyekezetünket, hogy mindenkinek megfeleljünk abszolút méltányolandónak érzem!

 Ha valaki hasonló cipőben jár, és a részletek is érdeklik, akkor szívesen megosztom őket. Itt most talán annyi a lényeg, hogy aki ezeken a kalákákon részt vesz megnyugodhat, nem jár tilosban.

 Előfordult ugyan, hogy valakivel elfelejtettük aláíratni a nyilvántartást (ami nálunk egyúttal a szerződés is), úgyhogy nyugodtan lehet reklamálni is, ha nekünk nem jutna eszünkbe... :)

 Hogy miért kell ennek ilyen bonyolultnak lennie? Ha belegondolunk, hogy mennyi visszaélésre ad lehetőséget az önkéntesség álcája (gondoljunk itt feketemunkára, adócsalásokra...stb.), akkor megérthetjük miért nem fognak ugrálni örömükben nekünk a hatóságok. Úgyhogy mindenféle gyanúsítgatás elkerülése végett célszerű levédeni a kaláka minden résztvevőjét. A jó hír, hogy a papírokat csak néhány évig kell őrizni, utána felhasználhatók az alomszékben mulcsnak. :)

 Végezetül még annyit elmondanék, hogy nagyon pozitívak az eddigi tapasztalataink a kalákákkal kapcsolatban. Rengeteg segítséget kaptunk az elmúlt alkalmakkal (kezdetben) idegenektől. És úgy vettük észre, hogy a résztvevőknek is hasznára vált a nálunk töltött idő. Munka közben sokat beszélgetünk, általában az ökoépítészet, energiatakarékos épületek, autonómia, önellátás, biokertészkedés, permakultúra a fő téma. Valójában egymástól tanulunk.